A mézről

2020. június 14-én egy méhekről szóló ismeretterjesztő írás jelent meg a rakéta.hu oldalon Felkai Ádám által összegyűjtött tényekből.

Méhméreg a SARS-CoV-2 ellen címmel 2020. április 30-án angol nyelvű cikk jelent meg a www.sciencedirect.com oldalon. A szerzők Wei Yang és Xiao-feng Xu a Hnagzhou Vöröskereszt Kórház onkológiájáról, valamint Fu-liang Hu a Zhejiang Egyetem Állattudományi Karáról.

Az elmúlt napokban kapott szárnyra a hír, hogy Martin Bencsik, a nottinghami Trent Egyetem kutatója, a Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás vezetője és munkatársai megfejtették a méhkirálynők kettős énekének titkát nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete három évig vizsgálta a méhek világnapjának kijelölését kezdeményező szlovéniai beadványt, míg végül 2017. decemberi közgyűlésükön elfogadták. A méhek világnapja első ízben 2018. május 20-án került a naptárakba.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezésére a méhek napját 1994-től április 30-án ünnepeljük. A kiemelt nap célja, hogy a tavaszi virágzás idején különösen is felhívja a figyelmet a méhek természetben betöltött alapvető fontosságú szerepére - hiszen a méhek virágokat beporzó munkája nélkül nem lenne élet. Az elmúlt esztendőkben többször...

A méhek szorgalma, a méz édessége mindig is foglalkoztatta a művészeket. Összegyűjtöttünk néhány gondolatot és verset ezek közül.

A méz négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó: kalcium, réz, vas, magnézium, mangán, foszfor, kálium, nátrium, cink és kis mennyiségben B1, B2, B3, B5, B6, C-vitamin. A sötétebb mézek (pl. fenyő, pitypang) gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban.
Antiszeptikus, vagyis baktériumölő...

Egy Einsteinnek tulajdonított jóslat szerint (sokan városi legendának tartják, hogy ezt Einstein mondta volna), ha a méhek eltűnnek, az emberi fajnak négy éve van hátra a kipusztulásig. Sokan és sokszor idézik, de vajon tényleg tőle származik a mondat?

Az ember már a kőkorban is ismerte és fogyasztotta a mézet. Ezt bizonyítja egy 16 000 éves spanyolországi sziklarajz, amely egy lépesmézet gyűjtögető embert, mézvadászt ábrázol. Az így megszerzett méz volt akkoriban az egyetlen édesítőszer. Csalétekként is használták medvevadászathoz. Ausztráliában szintén vannak mézvadászatot ábrázoló...